Az LMP2 felállás
Idén is két csapattal álltunk rajthoz az év első 24 órás versenyén. A „Yellow” csapatot ezúttal Eke Dávid, Nagy Szilárd, Roós András, Szabó László és Tóth Dávid alkották.
A csapat felkészülése idén is – WannaBEE SRT hagyományoknak megfelelően – rövid és tömör volt.
A verseny eleje csendesen telt a száguldó méhecske számára, a fiúk sokáig a mezőnyben megbújva csak arra koncentráltak, hogy lőtávolban maradjanak az élmezőnyhöz képest, illetve hogy a verseny második felébe is törésmentes maradjon az autó.
Az idő előrehaladtával ki is fizetődött a taktika, hiszen a srácok egyre jobb tempót autóznak, miközben körülöttük vagy kiestek az ellenfelek, vagy tempót vesztettek.
3 órával a vége előtt lőtávolba került a csapat a dobogóhoz és végül kiegyensúlyozott teljesítménnyel sikerült is megszerezni a Daytona 24 órás 7. splitjének harmadik helyét.
Fotó: Bodnár Boglárka
Nem vagyok még túlzottan tapasztalt ilyen hosszútávú versenyeken, ezért a versenyt megelőző napokban kicsit féltem az autó instabilitása és a leendő forgalom miatt. Szerencsére jó volt a hangulat és a kezdeti nehézségek után sikerült dobogóra menteni a versenyt.
Nagy Szilárd
Az idei évben véleményem szerint egy picivel nehezebb volt a legfelsőbb kategóriában versenyezni , mint tavaly. Sajnos a saját etapomban talán kétszer eldobtam az autót és egyszer egy lekörözésnél törtem, amit persze sikerült megjavítani. Összesítve a csapat teljesítményét, elégedett vagyok a 3. hellyel.
Szabó László
Felavattuk a Chevyt
Csapatunk „Silver” fele a Chevrolet Corvette C8R GTE volánja mögé pattant, név szerint: Abordán Armand, Horváth André, Módos János és Spiczmüller Richárd.
A versenyt késve kezdtük, mivel az iRacingnél egy technikai hiba miatt nem generálódtak le jól a szerverek. Ez sajnos teljesen felborította az eredeti beosztást, de töretlen lendülettel vágtunk neki a 24 órának.
Spiczmüller Richárd jól kezdett, nagyon sima rajtot követően kiváló tempóban hozta le az etapjait mindenféle galiba nélkül. Ezt követően Armand került a volán mögé és mivel a huszadik szerveren veszélyes GTE-nek lenni (az LMP2 és a GT3 SOF lényegesen gyengébb volt, mint a GTE) természetesen nem is úsztuk meg és miután egy LMP2-es kolléga beköszönt a diffúzorunkba az autó némileg instabillá vált. Feltételezhetően ez is közrejátszott, hogy Armand elvesztette uralmát a gépezet felett és a buszmegállóban egy baleset következtében további jelentős, de nem javíthatatlan károkat szenvedett a Chevy. Némi javítás következett, majd már említésre méltó izgalmak nélkül további etapok Armandtól.
Horváth André és Módos János is jól vette fel a ritmust, bár történtek kisebb-nagyobb koccanások és a versenygép veszített némileg fürgeségéből, próbáltuk ledolgozni a javítás miatt elszenvedett körhátrányt és a lehető legtöbbet kihozni a versenyből. Végül a kategória 8. helyet sikerült megcsípni, több, mint 10 kör hátrányban.
Volt már jobb versenyünk is, de sajnos számítottunk arra, hogy nem lesz leányálom a GTE kategória a lekörözések miatt. Ezt az autót tartottuk a legstrapabíróbbnak, amire végül szükség is lett 🙂 A verseny összességében remek hangulatban telt, jól éreztük magunkat és Ford rajongóként is azt kell mondanom, hogy kiváló gép ez a Corvette. Eredményt most nem sikerült hozni, majd legközelebb.
Módos János
